Neveld gyermekedet csecsemőkorától!
AZ ÚJSZÜLÖTT gyermek elméjét olyan tiszta laphoz szokták hasonlítani, melyre még semmit sem írtak. Pedig valójában sok hatás érte a csecsemő elméjét már az anyja méhében is. És sok jellemvonás kitörölhetetlenül beleíródott a genetikai öröklődés útján. Mindamellett roppant nagy tanulási képesség marad a születés pillanatától fogva is. Nem is egyetlen lap, de szinte egész könyvtár vár a felvilágosítások befogadására, a sok lapon való bevésődésre.
A csecsemő agya a születéskor csupán egy negyedét nyomja felnőtt kori súlyának. De az agy olyan gyorsan fejlődik, hogy alig két év alatt eléri felnőtt súlyának háromnegyed részét. Értelmi fejlődése lépést tart ezzel. A kutatók azt mondják, hogy a gyermek értelmi fejlődése annyit növekszik életének első négy éve alatt, mint a következő tizenhárom év alatt. Valóban, néhányan azt állítják, hogy „azok a fogalmak, amelyeket a gyermek az ötödik születésnapja előtt megtanul, a legnehezebbek között vannak, melyekkel valaha is találkozik”.
Az ilyen alap fogalmak, mint jobb és bal, fel és le, tele és üres, éppen úgy, mint a súly és méret összehasonlítási fokok természeteseknek tűnnek előttünk. A gyermeknek azonban mindezeket meg kell tanulnia egy sereg egyéb fogalommal együtt. Magának a beszédnek a fogalmát is el kell ültetni és meg kell alapozni a gyermek elméjében.
A nyelvet egyesek úgy értékelik, mint „valószínűleg a legnehezebb értelmi teljesítményt, melyet egy emberi lény valaha is el tudott végezni”. Ha valaha is törekedtél már új nyelvet megtanulni, valószínűleg egyetértesz ezzel. Te azonban legalább annyi előnnyel rendelkezel, hogy tudod, hogyan működik a nyelv. A kisgyermek nem tudja, és mégis képes megragadni a nyelv fogalmát és működésbe hozni. Sőt, nemcsak erre képes, hanem a két nyelvű otthonban vagy környezetben élő gyermekek két nyelven is folyékonyan beszélnek zsenge éveikben − még mielőtt iskolába kezdenének járni! Az értelem tehát megvan náluk és arra vár, hogy kifejlesszék.
